A mai Tiszadob sugaras, halmazos szerkezetű település, amiben a történeti mag máig őrzi az Árpád-kor jellegzetes községszerveződését. A XIII.században épült erődtemplom körül kanyargós, zegzugos utcák nyílnak a település dombjának meredékeit követve, kijelölve teraszait a házak sorának, a házfalak és tetők izgalmas ritmusának. A falunak öt, időben és térben is tagolt része van. A régi történeti három: a templomtól északra a Felvég, tőle délnek az Alvég, s a kettő között, a központi domb alatt a Bóthát. A lélekszám növekedés eredményeként épült a húszas években az Újtelep és a háború után az Új-újtelep.

A régi falu kis házas portái körül ma is megvannak még maradékai az egykori ólas- és csűrös kerteknek. Tehetősebb gazda külön portán tartotta állatait, gazdaságának eszközeit és terményeit.

Sok szép régi ház hétvégi üdülővé alakítva őrzi a falu egykori hangulatát. A szűk udvarok jelzik: egykori gazdájuk halászember lehetett, aki nem veszkődött földdel, marhával, ott volt neki gazdaságnak a százfelé tekergő víz, meg ami abban lakott.

Épített emlékei közül kiemelkedik a páratlan szépségű Andrássy kastély, melyet Meinig Artúr tervei alapján 1880-85 között úgy építettek, hogy ötvözze egyetlen épületbe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti emlékeit.
A kastély közvetlen környezete a különös gonddal tervezett angolpark és franciakert volt. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba foglalt buxus-labirintus ma is bebarangolható.

A nagy kastély mellett még két kisebbet is hagytak ránk az Andrássyak, egyikben a polgármesteri hivatal működik, a másik vizek ölelésében alussza csipkerózsika-álmát.

Műemlékeink között igazi ritkaság a Tubus. Senki sem tudja mikor épült, vélhetően az 1700-as évek derekán. A békés torony magtárként szolgálta egykori gazdáit, az Andrássyakat, majd elfáradt, kissé megdőlt, hogy Tiszadobnak is legyen ferde tornya.
A barokkosra átépített református templom érdekessége, hogy 1649-ben itt őrizték Mihály fia Nyáry Antalnak (Báthory Gábor fejedelem főkapitányának) halotti zászlaját.
Innen indult Gulyás István, aki Móricz Zsigmond legkedvesebb tanára volt, e földből vétetett Réti Mátyás, az örök hű festőművész. Szűkebb hazájának vallotta e falut Ratkó József költő is. Kortársunk, Bokor József akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek édesapja jóságos lelkű tiszadobi cipészmester volt.

Hátrányokkal sújtott település a miénk. "Itt mindig hiányzik egy krajcár" -- a létbizonytalanság tapintható. Elöregszik a lakosság, biztos megélhetés híján elszélednek a fiatalok.

Egyetlen kincse a szépsége, melyet szívesen megmutatunk minden kedves vendégünknek.